Győr-Moson-Sopronba is érkeznek új volános buszok

A közlekedési vállalatok integrációja okán a MÁV Személyszállítási Zrt. végzi a jövőben a közszolgáltatásként nyújtott tömegközlekedési feladatok ellátását, így a korábbi Volánbusz Zrt. a MÁV-csoport része lett január 1-től.

Dízelüzemű és hidrogénmeghajtású buszok beszerzésével folytatja idén a járműfiatalítási programját a MÁV-csoport – közölte a társaság hétfőn az MTI-vel.

A feltételes közbeszerzési eljárás 10,5 milliárd forint értékben 131 autóbusz megvásárlását teszi lehetővé, az ajánlatokat február 6-ig várják. A korszerű, környezetkímélő járművek Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyében közlekedhetnek – írták.

A MÁV-csoport a dízelüzeműek mellett egy hidrogén-üzemanyagcellás buszt is vásárolhat, erre a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. és az Energiaügyi Minisztérium közös pályázatán 267,2 millió forint támogatást nyertek. Az ajánlattétel határideje január 31., a jármű Csepel és Szigetszentmiklós térségében szállítaná az utasokat.

A járműfiatalítási program folytatását a társaság a szolgáltatások színvonalának javításával indokolta, a közlemény szerint ennek érdekében folyamatosan fejleszteni kell az autóbusz-állományt.

Az elmúlt hat évben a mintegy 5800 darabos flotta több mint 40 százalékát cserélték le, a járműveik átlagéletkora 10 évre csökkent – tették hozzá.

A Waberer’s többségi részesedést szerzett a GYSEV CARGO-ban

A Waberer’s International Nyrt. december 23-án adásvételi szerződést írt alá a GYSEV CAARGO Zrt. 62,5%-os részesedésének megvásárlásáról, illetve kötelezettséget vállalat mintegy kétmilliárd forintos tőkeemelésre a vasúti logisztikai infrastruktúra fejlesztése érdekében – jegyzi a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapja az akvizícióról szóló közleményt.

Ennek eredményeképpen a Waberer’s részesedése 70%-osra nőtt, míg a korábbi kizárólagos tulajdonos GYSEV Zrt. 30%-os részesedést ér el a társaságban. A közlemény kitér arra, hogy a GYSEV CARGO Zrt. Magyarország 2. legnagyobb vasúti fuvarozó társasága, és Magyarország területén közvetlenül, illetve 100%-os osztrák leányvállalata, a Raaberbahn Cargo Gmbh által Ausztria területén is képes vasúti fuvarozási szolgáltatásokat ellátni részben saját, részben bérelt vasúti flottája segítségével.

Ismert, a soproni konténerterminál a GYSEV tulajdonában van, ezt szintén a GYSEV CARGO üzemelteti. De nem csak Sopronban az Intermodális Logisztikai Szolgáltató Központ területén van érdekeltségük, a zöld-sárga vasúttársaság fuvarozó vállalata fogja végezni a Debrecen-Macs Ipari Park vasútállomás területén megvalósuló, intermodális konténerterminál üzemeltetését, a
létesítmény vagyonkezelését pedig GYSEV Zrt. végzi.

A GYSEV CARGO és a Raaberbahn Cargo együttesen a 2023-as évben 28,4 milliárd Ft-os árbevétel mellett 544 millió Ft adózott eredményt ért el – írják a tájékoztatásban. A tranzakció zárása az adásvételi szerződésben meghatározott feltételek teljesülése, illetve a szokásos magyar és osztrák hatósági eljárások lefolytatását követően várható 2025 első félévének végén.

A GYSEV CARGOT megszerzése kapcsán elhangzott, a Waberer’s jelentősen megerősíti pozícióját a magyarországi vasúti logisztikai piacon, és az év eleji PSP Csoportban történő tulajdonszerzést követően immáron Románia, Magyarország és Ausztria területén is képessé válik saját vasúti flottával távolsági fuvar szállítási feladatokat ellátni. A PSP Csoport és a GYSEV CARGO által immáron Szegeden, Debrecenben, illetve az ország nyugati határánál, Sopronban is hozzájut vasúti termináli üzemeltetéshez, így fedve le az ország főbb autóipari központjait. Terveink szerint a GYSEV CARGO flottája segítségével a Magyarországon elsősorban alvállalkozókkal együttműködő PSP Csoport szolgáltatásain jelentősen képesek lesznek növelni az elérhető nyereség tartalmat.

Barna Zsolt, a Waberer’s International elnök-vezérigazgatója hozzátette: a környezeti terhelés csökkentése érdekében
a jelenleg az országot közúton elhagyó áruszállítási feladatok vasútra történő terelését gyorsított ütemben tudjuk végrehajtani, és jelentős új ügyfél portfóliót leszünk képesek megszólítani az immár 3 országot lefedő vasúti flottával, így az elérhető szinergiák jelentősen javítani tudják a beruházás megtérülését.

Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója a tranzakció kapcsán elmondta: „A Waberer’s GYSEV CARGO Zrt.-ben történő tulajdonszerzésére stratégiai partnerségként tekintünk. A tranzakció eredményeként a GYSEV CARGO-t közösen dinamikusabb fejlődési pályára leszünk képesek állítani. A már eltervezett beruházásaink finanszírozásához a Waberer’s jelentős mértékben hozzájárul a tervezett tőkeemeléssel, a befolyt vételárból pedig képesek leszünk a GYSEV Zrt. által ellátott feladatokhoz új eszközöket beszerezni, beruházásokat elvégezni, így javítva a szolgáltatásaink színvonalát is.”

Akár fehér lesz a karácsony, akár nem, a közutasok szakadatlan dolgoznak!

Az előrejelzések alapján az idei év negyedi adventi vasárnapján, azaz december 22-én késő délutántól az ország több térségében is havazás kezdődik. A változó intenzitású és kiterjedésű havazás a következő napokban számos vármegyét érint majd, így a Magyar Közút is országszerte végzi majd a hóeltakarítási és síkosságmentesítési munkákat. Mivel a következő napokban is sokan lesznek majd az utakon, ezért a közútkezelő azt kéri a közlekedőktől, hogy csak téli gumival felszerelt autókkal induljanak el a havazásban érintett területeken és vezessenek a szokásosnál is lassabban, óvatosabban és még utazás előtt tájékozódjanak a www.utinform.hu oldalon.

Az előrejelzések alapján vasárnap elsősorban Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér, Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében várható havazás, de az ország északkeleti területein is számíthatnak a közlekedők kisebb mennyiségű friss hóra. Hétfőn a nyugati, északnyugati és északkeleti területek kivételével gyakorlatilag bárhol várható változó intenzitású havazás, a legtöbb hóra a magasabban fekvő területeken lehet számítani majd.

A Magyar Közút már több mint egy hónapja, november 10-e óta dolgozik téli munkarendben, melynek során eddig csaknem 36 ezer tonna sót és több mint 2,7 millió liter kálcium-klorid oldatot juttatok ki a hóeltakarítási és síkosságmentesítési munkái során a 31 ezer kilométeres országos közúthálózatra.

A várható havazásban érintett térségekben a szakemberek vasárnap megelőzésképpen juttatnak majd ki útszóró sót, hogy a friss hó azonnal a burkolatra történő letapadását megakadályozzák és elérjék, hogy később a hóekézés során a havat könnyebben le tudják majd tolni az útról. Ahogy megérkezik a havazás és a friss hó a burkolaton eléri a 3-5 centimétert, onnantól a sószórás mellett a hóekézési munkák is beindulnak. Első körben a Magyar Közút által kezelt gyorsforgalmi-, majd fő- végül a mellékutakon, előre meghatározott sorrendben fognak beavatkozni. A folyamatos havazás miatt várhatóan egy-egy útszakaszra többször is visszatérnek majd, mindaddig, amíg a havazás nem áll el és szükséges a hóekézés, tehát a munkáknak és a fordulóköröknek akkor lesz vége, ha már újra teljesen fekete lesz a burkolat, addig a közlekedők munkaközi állapotokkal, ideiglenesen téliesebb útviszonyokkal is találkozhatnak.

A Magyar Közút minden rendelkezésére álló eszközzel és szakemberrel azon fog dolgozni 0-24 órában, 12 órás váltott műszakokban, hogy az ünnepi időszak alatt is biztonságosan használhassák a közlekedők a kezelésükbe tartozó utakat. Ugyanakkor arra kérik a közlekedőket, hogy csak téli gumival felszerelt járművel induljanak el, utazás előtt pedig mindenképpen tájékozódjanak a várható időjárásról a www.met.hu-n, illetve az aktuális közlekedési helyzetről, útviszonyokról, ezt a www.utinform.hu oldalon.

A Magyar Közút arra is figyelmeztet, hogy a következő napokban jelentős forgalomnövekedés várható az ünnepi időszak miatt valamennyi közúton, ezért számoljanak hosszabb menetidővel és a szokásosnál is vezessenek óvatosabban, körültekintően.

(Felvételünkön az MKIF Zrt. kezelésébe tartozó szakaszon, az M85-ös úton készült.)

Adj utat a segítségnek! – közlekedésbiztonsági felhívás a gyorsforgalmi utakon

Létezik egy olyan előírás, ami már több mint 10 éve a KRESZ része (szerk.: 37. § (8)), mégis sok autós nem tartja be: ez az úgynevezett biztonsági folyósó kialakítása a gyorsforgalmi utakon. Ezért az Építési és Közlekedési Minisztérium a Magyar Közúttal közösen kampányt indított, hogy felhívja a járművezetők figyelmét a biztonsági folyósó kialakításának fontosságára, hiszen ezzel életet menthetnek a közlekedők.

Nemcsak a segítségnyújtó hatóságok, így a mentőszolgálat, a tűzoltók és a rendőrség, hanem a gyorsforgalmi utakat kezelő társaságok diszpécserei is azt tapasztalják egy-egy balesetnél, hogy a közlekedők nem kezdenek el a forgalom lassulása esetén lehúzódni és kialakítani egy sávot az érkező segítségnek. A biztonsági folyósó a KRESZ szerint nem más, minthogy a belső sávban közlekedők balra, míg a külső sávban jobbra húzódnak a járművek, úgy, hogy a műszaki- vagy leállósáv is szabadon maradjon. Bár több pozitív példa is előfordul, de az általános tapasztalat alapján a legtöbbször nehezen verekedik át magukat a kék és sárga villogóval érkező járművek az összezárt kocsisorokon. Pedig, ha hamarabb és időben odaér a segítség, az akár életet is menthet.

Sajnálatos tapasztalat, hogy míg a megkülönböztető jelzést használó járműveket valamilyen módon elengedik az autósok, addig a közútkezelők járművei már nem ilyen szerencsések. Ez azért is fájó probléma, mert a mérnökségi szakembereknek is fontos szerepe van egy-egy baleseti helyszínnél, segítenek a terelés kiépítésében és ők takarítják el a törmeléket, így minél később érnek ki, annál később tudják megindítani újra teljes pályán a forgalmat.

Azért, hogy a segítség utat kapjon az Építési és Közlekedési Minisztérium elrendelése alapján a Magyar Közút 200 darab molinót készített és gyártatott le, hogy a teljes hazai gyorsforgalmi hálózaton, így a koncessziós társaságok által kezelt utakra is kihelyezhessék ezeket a közlekedésbiztonsági kampányelemeket.

A következő hetekben az ünnepek miatt a szokásosnál is több autós fog útnak indulni, a Nyugat-Európából érkező és az országon átvonuló több százezer vagy akár milliós nagyságrendű autós miatt telítettebbek lesznek a sávok, érdemben lassulhat a forgalom és egy apró koccanás is komolyabb torlódásokhoz vezethet. Ezért a szakemberek ezzel a kampánnyal is szeretnék felhívni a közlekedők figyelmét, hogy ha azt tapasztalják, hogy lassul a forgalom, húzódjanak le a sávok szélére, ezzel is segítve, hogy a segítség mihamarabb odaérjen, oda ahol szükség van rá.

A kampányhoz kapcsolódóan Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár nyilatkozott Facebook-oldalán:

Januártól a gyűlölködő kommentek miatt akár egy év börtön is kiszabható lesz

Törvényt fogadtak el az internetes agresszió visszaszorítása érdekében, amelynek értelmében a gyűlöletkeltő online magatartást és/vagy kommentelést is szankcionálhatják 2025 januárjától, mi akár egy év börtönt is jelenthet. 

Akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható lesz az, aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki.

Nem lesz büntethető ugyanakkor bűncselekmény miatt, „aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el” – feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas.

A javaslat indokolása szerint (jellemzően az online térben) megszaporodtak az olyan félelemkeltő, gyűlölködő megnyilvánulások, kommentek, amelyek sértik az érintett személyek emberi méltóságát, nélkülözik a kölcsönös tiszteletet. A digitális világ “arctalansága” teret enged a gyűlöletkeltő, akár más halálát is kívánó hozzászólásoknak, ezért szükséges ösztönözni a jogellenes és káros tartalmak elleni hatékony fellépést, különösen a közösségi és online platformok, médiafelületek tekintetében.

Az Országgyűlés 136 igennel, 5 nem ellenében, 45 tartózkodás mellett fogadta el az internetes agresszió visszaszorításáról szóló törvényt.

Az akarat és a szakértelem diadala – alagúton keresztül a határig

December 14-én a hűség napján, Sopron legnagyobb ünnepén adták át az M85-ös gyorsforgalmi autóút Sopron-észak (Fertőrákos), Sopron-nyugat csomópontok és országhatár közötti 2×2 sávos új szakaszát, melynek része a 780 méter hosszú Bécsi-domb alatti alagútpár is. Ez nem csak 4,1 kilométer új autóút, annál jóval többet jelent mind közlekedési infrastruktúrában, mind eszmeiségben. Többek között erről is felszólaltak az átadóünnepségen, majd ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök hajtott át elsőként az alagúton.

Hosszas várakozás előzte meg az M85 autóút utolsó szakaszának forgalomba adását, de kiböjtölték a soproniak. A várost tehermentesítő kétszer kétsávos elkerülő több évtizedes álom beteljesülése, így vártunk rá már eleget. 2020 októberében írtunk arról, hogy újabb mérföldkőhöz érkezett az M85-ös kivitelezése: ekkor az alagút bányászainak tiszteletére áldást adtak a munkára, hivatalos is megindult a szakasz kivitelezése. 1360 nappal később fékeződtek be a munkálatok, majd a próbaüzemet követően december 14-ére kapott sajtómeghívót szerkesztőségünk a beruházó Építési és Közlekedési Minisztériumtól.

Az alagút keleti portáljánál Farkas Ciprián soproni polgármester, Barcza Attila és Molnár Ágnes soproni fideszes országgyűlési képviselők előbb Nagy Bálint államtitkárt, majd Orbán Viktor kormányfőt köszöntötték. A rendezvényszínpad előtt népes sokaság gyűlt össze, főképp szakmai közreműködők, helyi és térségi közéleti személyek, jelenlegi és korábbi településvezetők, intézményvezetők töltötték ki a meghívott vendégek körét. A himnusz követően Sopron polgármestere mondott köszöntőt, aki egy régi, több évtizedes soproni álom teljessé válásáról beszélt. Ez már nem álom, hanem a valóság szilárd talaján állunk – fogalmazott.

Elmondta, városunk az elmúlt öt esztendőben élte meg legjelentősebb fejlesztési korszakát a Trianont követő száz évben.

Hozzátette, 103 éve hirdeti Sopron a hazához történő feltétlen ragaszkodást, ami nem csak a múlt egy szép emléke, hanem a mindennapokban is iránytűként mutat utat.  Ennek a lelkületnek és szemléletnek köszönhetők az eredmények is, melyek sorából kiemelkedik az M85-ös, ami többet jelent 93 kilóméternyi kőnél, betonnál és aszfaltnál. Bekapcsolta a Leghűségesebb Várost az ország gyorsforgalmi hálózatába. Az utolsó szakasz megnyitásával a belváros fellélegezhet az átmenő teherforgalomtól, hiszen egy körgyűrű jellegű út épült – folytatta Farkas Ciprián, majd elmondta: a közlekedései nehézséget is számottevően enyhíti a fejlesztés.

A városvezető köszöntet mondott a magyar kormánynak, hogy együtt bízhatnak a város jövőjében. Megköszönte a magyar mérnök és bányász szakembereknek, hogy mindent megtettek azért, hogy az út a soproni embereket szolgálja.

Barcza Attila, Sopron és a térség harmincegy kisebb településének országgyűlési képviselője azzal nyitott, hogy Sopron ígéretesen fejlődő település, és ezt a tényt a mai nap is alátámasztja. Felidézte, a nemzeti kormány elköteleződésének köszönhetően 2020 decemberében Sopron bekapcsolódott a hazai gyorsforgalmi hálózatba.

Kiemelte, a Bécsi-domb alatt húzódó alagút az emberi szakértelem és akarat diadala, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.

Kifejtette: az új korszak kapuján belépve a Leghűségesebb Város a kormány intézkedéseinek köszönhetően végre betöltheti azt a szerepet, amit 1921-ben elvettek tőle. A parlamenti képviselő köszönetet mondott a miniszterelnöknek és a kormánynak, hogy a soproni polgárok ismét bizakodva tekinthetnek a jövőbe.

A Orbán Viktor beszédében emlékeztetett, három éve járt Sopronban megemlékezni a száz évvel korábbi népszavazásról, amelyen a város és a környező falvak 1921-ben megmutatták, mit jelent a nemzethez való hűség. A soproniak akkor azt is megmutatták, hogy nem szabad beletörődni abba a sorsba, amit idegen hatalmak akarnak ránk erőltetni – mutatott rá. Sopron és környéke 1921-ben az anyaországban maradt, de a nagyhatalmak a magyarságot ránk erőltetett államhatárokkal elválasztották egymástól. Azonban a magyarság erejét és jövőbe vetett bizalmát mutatja, hogy 103 évvel később is itt vagyunk, “él nemzet e hazán” – jelezte Orbán Viktor.

Hozzátette: akkor, az első világháború után, az ellenségeink úgy döntöttek a magyarok legyenek kicsik és szegények. Ezt a sorsot a magyarok azonban sohasem fogadták el, “mindig azt akartuk, hogy Magyarország nagy és gazdag ország legyen”.

A kormányfő emlékeztetett: mi, magyarok mindig rajtavesztettünk, “ha civilizációs határvonalakhoz szorítottak bennünket”. Vesztesei voltunk annak, amikor az ország területén húzódott a keresztény és az iszlám civilizáció határa, és évszázados háborúskodásban fogyott a magyar élet, illetve odaveszett az ország gazdasági ereje. Vesztesei voltunk a hidegháborúnak is, amikor erőszakkal elszakítottak minket Európától – hangsúlyozta. Hozzátette: vesztese volt ennek a korszaknak Sopron is, amely akkor élte történelme legnehezebb korszakát, amikor innen pár kilométerre húzódott a vasfüggöny, megtöbbszörözve Trianon minden tragédiáját.

Sopron csak akkor tudott fejlődni, ha össze volt kötve az őt körülvevő világgal – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt mondta: Sopron térsége nemcsak az északot és a délt, hanem a keletet és a nyugatot is összeköti, itt lépünk át a Kárpát-medencéből az Alpok vidékére. Ami pedig igaz Sopronra, az igaz Magyarországra is: csak akkor tud fejlődni, ha képes kihasználni kedvező földrajzi helyzetét, ha nem elzárja, hanem összeköti magát az őt körülvevő világgal – tette hozzá a kormányfő. Ehhez, mint mondta, kellenek élénk politikai, gazdasági kapcsolatok, és a Magyarországot a világgal összekötő fizikai kapcsolatok is: repterek, vasutak, hidak és “gyorsutak” is.

Mivel a nemzeti kormány hivatása véget vetni az elmúlt évszázadok szétszakítottságának, elhatározták, hogy központi helyet csinálnak abból, ami a hidegháborúban még periféria volt, felteszik Magyarországot a térképre, Európa közepére – emelte ki.

Közölte: az elmúlt 15 évben a kormány 4200 milliárd forintot fordított közúti fejlesztésekre, 870 kilométernyi autópálya és autóút épült, bővült 2010 óta. Ma már 21megyei jogú város érhető el négysávos úton, és számuk jövőre 22-re nő. Magyarországon az M85-ös autóúttal együtt már 10 gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, miközben 2010-ben csak három ilyen volt – mutatott rá Orbán Viktor.

Kifejtette: az M85-ös végső szakaszával közvetlen kapcsolat jött létre az osztrák határ és a teljes magyar autópályarendszer között. Azzal, hogy a románok is a schengeni térségbe kerültek, “eltöröltük a román-magyar határt”, így a mai útátadást pedig úgy is lehet tekinteni, hogy összekötötték a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal – mondta a miniszterelnök.

Arról is beszélt: minderre önerőből volt képes az ország, az elkészült útszakasz tervezője és kivitelezője is magyar. Már csak az hiányzik, hogy “a sógorok” oldalán is elérjen a határig az autóút – fűzte hozzá. Megjegyezte: a határ túloldalán lévő út még messze van. Nem avatkozik bele az osztrák belpolitikába, de reméli, hogy változások lesznek.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy jövőre elkészül az M44-es gyorsforgalmi út autópálya-csatlakozása Kecskemétnél, illetve előkészítés alatt áll az M49-es első üteme, és az M4-es új szakasza is. Ma tíz négysávos gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, tíz éven belül ezek száma 19-re emelkedik majd – hívta fel a figyelmet. Jelezte: jövőre több mint 300 beruházást indítanak mintegy 8100 milliárd forint értékben, amelyek eredményeképp Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi és elosztóközponttá válik Európában.

Orbán Viktor terve az, hogy 2025-ben “félretoljuk a háború felhőit az égről”, azért dolgoznak, hogy 2025 a magyar gazdaság számára egy fantasztikus év legyen. Megkezdi a termelését a BMW és a CATL debreceni, a BYD szegedi gyára is, elindul a Demján Sándor Program, amelyben 1400 milliárd forintot adnak a magyar kis- és középvállalkozásoknak, továbbá 2600 milliárd forintot szán a kormány a családok támogatására – sorolta.

Nőni fognak a bérek is, a következő három évben soha nem látott minimálbér-emelés vár Magyarországra. Mindannyian léphetünk, nem egyet, hanem akár kettőt is előre – hangsúlyozta. Aki kételkedik, annak álljon bizonyítékul az M85-ös út, “vállaltuk, belevágtunk és megcsináltuk” – zárta szavait Orbán Viktor az útszakasz átadása előtt, köszönetet mondva mindenkinek, aki részt vett az út építésében.

A beszédeket követően Veres András megyéspüspök Isten áldását kérte az út építőire, akik szellemi és fizikai erejükkel részese voltak az építkezésnek. Az alagút bejáratánál áldást kért a közlekedőkre is, majd az ünnepélyes szalagátvágásra került sor.

Orbán Viktor miniszterelnök, Barcza Attila és Molnár Ágnes országgyűlési képviselők, valamint Farkas Ciprián polgármester hivatalosan is átadták az M85-ös utolsó, országhatárig tartó szakaszát, majd a kormányfő az útfenntartó MKIF Zrt. platós kisteherautójának volánjához ülve hajtott be az alagútba.

Az első olyan gyorsforgalmi alagút Magyarországon, amely tisztán hazai forrásból valósult meg és teljesen egészében magyar szakemberek keze munkájából készült. Műszaki részletekről ebben a cikkünkben számoltunk be, a 4,1 kilométeres elkerülő szakaszt délután négykor nyitották meg a közlekedők számára.

Az átadás napján közösségi oldalunkon videós bejelentkezéssel és fotógalériával jelentkeztünk, szintén a Facebookon az alagúton való áthaladásról is mutatunk felvételt. 

A cyberpress.hu stábja az elmúlt években lépésről-lépésre nyomon követte az M85-ös út megvalósulását. Mi több, az oldal születésével egyidejűleg jelentette be Orbán Viktor soproni látogatásán az útépítésé ígéretét 2015-ben. Majd 2017-ben elsők és egyetlenek voltunk az út nyomvonalának, terveinek, régészeti munkáinak bemutatásában. 2018-ban ott voltunk az alapkőletételen, s hónapról hónapra követtük a kivitelezést. 2019-ben magunk ismertettük Harka-Kópháza út sorsát, de 2020-ban a Mély út kialakításáról is önálló anyagot hoztunk. Aztán 2021-ben ott voltunk a balfi csomópont átadásán, majd 2022-ben is friss fotókkal, a tények mentén igyekeztünk bemutatni a birtokunkba kerülő információkat.

Az itt elérhető aloldalon hét év alatt közel hetven, nagyrészt saját gyártású cikket gyűjtöttünk össze az M85-ös építése kapcsán.

Fotók: cyberpress.hu
Minden fotó joga fenntartva!

Január 1-től megszűnik a határellenőrzés Bulgária és Románia felé

Az uniós tagállamok belügyminiszterei úgy határoztak, hogy 2025. január 1-jétől megszüntetik a személyek ellenőrzését a Bulgária és Románia közös, és közös belső szárazföldi határain – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége csütörtökön.

A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban.

A magyar elnökség kiemelt prioritása volt a személyek ellenőrzésének megszüntetése az említett tagállamokkal közös és azok közötti belső szárazföldi határokon, “és ezt ma meg is valósítottuk” – emelte ki a magyar belügyminiszter.

A lépés nemcsak a bolgár és román állampolgárok, hanem az EU egésze számára is előnyös lesz – tette hozzá Pintér Sándor.

Az Európai Bizottság üdvözölte a Belügyek Tanácsának egyhangú határozatát, mely – mint kiemelték – a két ország schengeni övezethez való csatlakozását teszi teljessé. A két ország csatlakozása a schengeni térséghez nemcsak az övezetet erősíti, hanem a belső piacot is, valamint javítja az utazás, a kereskedelem és a turizmus lehetőségeit.

A kedvező döntést egyebek mellett az tette lehetővé, hogy a két ország sikeresen hajtotta végre a brüsszeli végrehajtó testület által márciusban elindított menekültügyi, illetve az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldésére vonatkozó eljárások kísérleti intézkedéseit. Mindkét ország továbbra is támogatni fogja a közös európai erőfeszítéseket az EU külső határain az unió biztonságának garantálása és a migrációs kihívások kezelése érdekében – jelentették ki.

A csaknem 450 millió lakosú unióban történő zökkenőmentes és biztonságos utazást szavatoló schengeni övezet nélkülözhetetlen az Európai Unió, a lakossága és a vállalkozásai számára – tették hozzá.

Emlékeztettek arra, hogy Bulgária és Románia már uniós csatlakozásuk óta alkalmazzák a schengeni jogi keret egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.

Az uniós tanács 2023. december végén megállapodott a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon végzett belső határellenőrzések megszüntetéséről, amelynek értelmében március 31-től megszűnt a személyek ellenőrzése a Bulgária és Románia, valamint a többi schengeni ország közötti belső uniós légi és tengeri határokon.

A mostani közlés szerint a jogi keret fennmaradó részeiről, köztük a belső uniós határokon történő ellenőrzések megszüntetéséről és a kapcsolódó intézkedésekről a belügyi tanács egyhangúlag határozott, miután “a hatályos schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megtörtént annak ellenőrzése, hogy az adott országok megfelelnek-e a szükséges feltételeknek”.

A brüsszeli közleményben kiemelték: a schengeni övezet a világ legnagyobb szabad utazási térsége. Először a Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti határellenőrzést szüntették meg 1985-ben. A schengeni térség jelenleg 29 országot – a 27 EU-tagállamból 25-öt, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot foglalja magában. A Ciprussal közös határokon még nem szüntették meg az ellenőrzéseket, és Írország nem része a schengeni térségnek.

M85: percekig állt a pálya közepén és a szalagkorlátot simogatta egy férfi

Rendszeresen oszt meg közlekedésbiztonsági célzattal videókat az autóutakat fenntartó MKIF Zrt., ezúttal egy egészen szürreális és sokkoló felvételt rögzítettek Győr-Moson-Sopron vármegyében az M85-ös autóúton.

“Forgalomfigyelő kameráinknak hála már nagyon sok meglepő dolgot láttunk pályaszakaszainkon, például kardozás a sávos táblákkal, vagy éppen valaki úgy gondolta jó ötlet a belső sávban megállni egy rövid egészségügyi pihenő (kisdolog) erejéig, de hosszasan sorolhatnánk a közlekedők hajmeresztő mutatványait. Most szemfüles diszpécserünk figyelt fel arra, hogy az M85-ösön egy úriember félrehúzódik autójával, kiszáll majd láthatósági mellény nélkül besétál az átterelés kellős közepére és a szalagkorlátot elkezdi vizsgálni, simogatni. Összesen 4 percet töltött az úton állva, ebből 2,5 percet a nyílt pálya közepén. Ez az egész azért veszélyes, mert a nemzetközi felmérések alapján a leállósávon megállva nagyjából 8-12 percen belül bekövetkezhetnek a balesetek, ez a pálya közepén sétálgatva töredékére csökkenhet.” – írták közösségi oldalukon. Egy ilyen akció azonban rendkívül balesetveszélyes, közvetlen életveszélynek teszi ki magát az alanya.

Az üzemeltető arra gyanakszik, a videón látható férfi korábban vélhetően szűkre vette az ívet és autójával érintőlegesen ütközhetett a szalagkorláttal, hiszen kocsija elejét is vizsgálat alá vette. Kérnek mindenkit, ha bármilyen kárt okoz / kára keletkezik a pályán, biztonságos körülmények között álljon meg (pl. egy közeli pihenőben), hívja a diszpécsereinket vagy a 112-t és jelentse be az eseményt. Bízzák a szakemberekre a helyszín megvizsgálását, hiszen egyetlen káresemény sem ér annyit, hogy veszélyeztessük saját és mások testi épségét! – osztják meg felhívásukat.

Ha előbb odaér, a szomszédból is jöhet mentő a magyar-osztrák határtérségben

Akár a határon túlról is jöhet a segítség – írja az ORF Burgenland magyar kiadása. Gyorsabb és biztonságosabb ellátáshoz juthatnak ezáltal a betegek és baleseti sérültek a jövőben, Ausztria és Magyarország a nyáron állapodott meg az együttműködésről.

A szerződés alapján a burgenlandi és a nyugat-magyarországi mentésirányítók kölcsönösen segítséget kérhetnek egymástól. Ez akkor lehet hasznos, ha a riasztás helyszínére a szomszéd országból előbb érhet oda a mentő. és ha egy súlyos beteghez legközelebbi korház a határ túloldalán van. Mindez vonatkozik majd a légimentésre is.

Abban az esetben is előnyös a kooperáció, ha egy ausztriai lakost Magyarországon ér baleset. Ekkor a lakóhelye szerinti mentőszolgálat érte mehet, és egy hazai kórházba szállíthatja. A megállapodás alapján a mentők személyzete azonos jogokkal rendelkezik majd a szomszédos területeken, mint az ott dolgozó bajtársak.

A részletekről Burgenland tartományfőnöke és a magyar egészségügyekért felelős miniszter köt együttműködési szerződést. Ebben kell majd tisztázniuk, pontosan milyen szabályok szerint lehet a szomszédos ország mentőit vagy kórházait riasztani, és azt is, hogyan kommunikáljanak egymással az osztrák és a magyar mentésirányítók – foglalja össze az osztrák közszolgálat híradása.

Utánanéztünk, az államközi szerződésen alapuló kölcsönös mentési együttműködés nem példátlan, de mindenesetre unikális megoldás. Ez által az érintetthez a földrajzilag legközelebb eső mentőegység tud kiérkezni, függetlenül attól, hogy azt más ország más szabályok szerint üzemelteti.

Ausztria és Csehország között létezik ilyen megállapodás, az osztrák parlament elé terjesztett dokumentáció szerint Magyarországgal a két ország között növekvő mobilitásnak és az egészségügyi ellátás minőségének, biztonságának és elérhetőségének folyamatos javítása iránti igények kiszolgálásból kötnek együttműködést. Egyértelművé tették azt is, hogy a mentőjárművek jogosultak a szerződő fél felségterületén megkülönböztető fény- és hangjelzést használni, mentesülnek az útdíj használata alól. A szomszédos ország engedélyeit, követelményeit a saját jogszabályaival megegyező mértékben elfogadja – írják.